A projekt fő célja az érintett nagyműtárgyak átfogó rekonstrukciójának (betonszerkezetek, acélszerkezetek, elektromos-, és gépészeti berendezések) végrhajtása, mely révén biztosítható a műtárgyak biztonságos, károkozás-mentes üzemszerű működése és fenntartása.
A rekonstrukciós munkák eredményeként a vízgyűjtő gazdálkodási terv és az árvízi kockázati térképezés projektben megfogalmazott célok teljesülnek. Ezek a művek alapvetően befolyásolják Magyarország vízgazdálkodását, így az állapotuk megőrzéséhez szükséges rekonstrukciós munkálatok időszerű teljestése is kiemelked jelentőségű.
A projekt céljait tekintve a KEHOP 1. prioritástengely 4. számú "A vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló-képesség fejlesztésű" című Intézkedés részét képező nagyprojekthez illeszkedik.
Projekt azonosító száma: KEHOP-1.4.0-15-2015-00002
Kedvezményezett:
A projekt támogatási összege: bruttó 13.846.327.167 Ft
A támogatás mértéke: 100%
A projekt kezdete: 2016.09.30.
A projekt fizikai befejezése: 2022.09.30.
A megvalósítás helyszínei:
Baja, Dunakiliti, Kisköre, Budapest, Nick, Gór, Tiszavasvári
Magyarország „az egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről” szóló 97/2007. (XII. 23.) KvVM rendeletben kijelölte a legfontosabb térségi vízszétosztó és árvízvédelmi nagyműtárgyait és ellenőrzési rendjüket. Az állami kezelésben lévő, területileg illetékes vízügyi igazgatóságok által üzemeltetett vízépítési nagyműtárgyak jelentős részénél elengedhetetlen a felülvizsgálat alapján meghatározott, gazdaságosabb üzemeltetést szolgáló fejlesztések és rekonstrukciós beruházások megkezdése.
Ezen műtárgyak közé tartoznak: folyami vízlépcsők; hajózható csatornák és műtárgyaik; hullámtéri tározók műtárgyai; vízkivételi műtárgyak.
A jogszabály megjelenése óta további nagyműtárgyak kerültek átadásra (VTT árapasztó tározók, illetve komplex vízilétesítmények), amelyeknek a létesítményellenőrzési rendszerbe történő integrálása szükséges, a 97/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet fejlesztésével.
A nyilvántartott műtárgyak költségvetési forrásokból és EU forrásokból épültek, jelentős térségi szerepük miatt (árvízvédelem, öntözővíz biztosítás, energiatermelés, hajózás, ivóvíz biztosítás, rekreációs vízfelületek biztosítása, stb.) az állam vállalta működtetésüket, így szavatolnia kell biztonságos üzemeltetésüket és fenntartásukat. Ezen műtárgyak biztonságos, károkozás-mentes üzemszerű működésének és szükséges helyreállításának érdekében átfogó fejlesztést és rekonstrukciót kell végrehajtani.
A projektelem előzménye
A Kvassay Vízlépcső a Duna 1642+300 fkm szelvényének magasságában, a Ráckevei (Soroksári)-Duna (R/S/D) felső lezáró és vízszint szabályozó nagyműtárgya, egyben a KDVVIZIG 02.04. számú árvízvédelmi szakaszának része, mely közvetlenül csatlakozik a Fővárosi árvízvédelmi védvonalakhoz. A Műtárgycsoport 1910-1962 között több ütemben létesült. Legelső elemeként a mellékág jobb partjához csatlakozó Hajózsilip 1910-1914. között valósult meg, 1924-1926. között a tápvíz betáplálására szolgáló balparti Tápzsilip, míg a Vízierőtelep 1954-1961. között épült meg. A Vízlépcső fő feladata az R/S/D vízutánpótlásának és üzemvízszintjének biztosítása, a nagy dunai árvizek kizárása, valamint a víziközlekedés biztosítása.
Előzetesen hívjuk fel figyelmüket, hogy a rekonstrukció során a víziközlekedés (hajózsilipelés) a Kvassay zsilipen szünetelni fog! A víziközlekedők számára a zárlat kezdetének időpontja 180 nappal megelőzően Hajósoknak Szóló Hirdetményben lesz közzétéve. Ezen időtartam alatt a Ráckevei (Soroksári)–Duna-ág és a Duna főága között áthaladni a Tassi zsilipen lesz mód.
További információ az alábbi elérhetőségeken található:
OVF honlapján >> ,
KDVVIZIG honlapján >>
Szórólap letöltése >>
Eredménykommunikációs kiadvány letöltése >>
1965. évben rendkívüli árvíz sújtotta a Répce völgyet. Magyar területen károkat okozott több község lakóházaiban, megrongálta a közlekedési létesítményeket, a töltések átszakításával elöntötte Répcelakot is. Hasonló méretű károk keletkeztek osztrák területen is.
Az 1965. évi árvízi károkhoz hasonló események megelőzése érdekében az osztrák Fél az 1970-es években kiépítette a Répce medret 140 m3/sec kiöntésmentes elvezetésére. Ezt követően kiépült a Répce meder magyar területen is az országhatártól Bük térségéig, az Ablánc patak becsatlakozásáig, ugyancsak 140 m3/sec vízemésztésre.
A mederrendezésekkel a völgyfenéki természetes tárózódás lecsökkent, ugyancsak csökkent az összegyülekezési idő, így az 1965. évihez hasonló nagyságú árvíz katasztrofális helyzetet teremthetett volna Górtól Répcelakig. Gazdaságossági számítások, műszaki megfontolások, környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével Gór és Répcelak települések között nem vonalas mederrendezésre került sor, hanem árvízcsúcs csökkentő épült Gór – Bő – Bük községek közigazgatási területét érintve. Az árvízcsúcs csökkentő tározó vízszintszabályozó műtárgyaaz 1990-1992-es években megépült, a tározó és létesítményei 1996-ban kerültek átadásra.
A Góri tározó megépülése óta eltelt időszakban a tározó nagyműtárgya és létesítményeinek állapota romlott, felújítás nem történt, csak kisebb állagmegóvási munkálatok voltak. A térség árvízi biztonságának fenntartása, és egyes területeken az árvízi biztonság megteremtése érdekében is szükséges a műtárgy felújítása.
A „Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója” KEHOP-1.4.0-15-2015-00002 azonosítószámú projekt keretében a Góri tározó nagyműtárgyának rekonstrukciója megvalósul. A projekt tartalmazza többek között a vasbeton műtárgy, a mederburkolatok, partvédőművek, az elzáró berendezések, a villamos energiaellátás létesítményei és az irányítástechnikai rendszer felújítását.
Szórólap letöltése >>
Eredménykommunikációs kiadvány letöltése >>
A Dunakiliti duzzasztómű és a fenékküszöb a Szigetközi hullámtéri és mentett oldali vízpótlórendszer kulcsműtárgyai.
A Dunakiliti duzzasztómű 7x24 méter nyílású zsilip, mely nyílások közül a jobb parti nyílás hajózsilipként is funkcionálhat. A vasbeton műtárgy pillérei között elektro-olajhidraulikus működtetésű között acél-szegmenstáblák biztosítják a felvízszint duzzasztását.
A rekonstrukció során felújításra kerülnek a vasbetonszerkezetek, az acélszerkezetek, az elektromos, az irányítástechnikai, a hidraulikus, és a gépészeti berendezések. Első ütemben a transzformátorház, a bakdaruk felújítás történik. A nagyobb volumenű munkák közé tartoznak elektro-olajhidraulikus berendezések komplex felújításai, és a korrózióvédelmi munkák.
Az üzemirányítási tevékenységhez többek között fel kell újítani az egyes nyílások elzáró-szerkezeteinek a nyitottságát meghatározó útmérési berendezéseket.
A Dunakiliti duzzasztómű az eredeti tervek szerint a Bősi vízlépcső részeként épült. Építése 1978-ban kezdődött, és egészen 1989-ig folytatódott, amikor az építési munkálatokat felfüggesztették.
A magyar fél ökológiai problémákra való hivatkozással 1992. május 25.-én felmondta az államközi szerződést. Ezt követően 1992 októberében a szlovák fél a Dunacsúnyi létesítményekkel és a medereltereléssel egyoldalúan helyezte üzembe a Bősi vízlépcsőt. A vízlépcsőrendszer üzembe helyezésének leállítása magyar oldalon új helyzetet teremtett. Azóta a Duna folyam főmedrében csak annyi víz érkezik, amit a szlovák fél át ad. A Duna folyam főmeder vízszintje jelentősen lesüllyedt. Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a hullámtér mellékágrendszerbe szükséges vízmennyiséget csak a Dunába érkező viszonylag kevés vízhozamból lehet biztosítani. A Duna folyam főmedrében épített fenékküszöb és a Dunakiliti duzzasztómű segítségével szabályozható módon felduzzasztják a vizet, és ebből a felduzzasztott bögéből a víz gravitációs úton befolyik a hullámtérbe.
A Duna folyam 1842,0 fkm-ben, egy mesterségesen kialakított mederátvágásban lévő Dunakiliti duzzasztómű, és a Duna folyam főmeder 1843,0 fkm-ben épült fenékküszöbbel együtt a szigetközi hullámtéri vízpótlás fő műtárgya, emellett árapasztó és jégleeresztő szerepük is van.
A fenékküszöb 1995 májusában készült el, hatására az 1843,0 és az 1851,7 fkm közötti Duna szakaszon a vízszint megemelkedett, és a Dunakiliti duzzasztómű segítségével részlegesen szabályozhatóvá vált.
A felvízszint megemelésével a duzzasztott térből a Duna folyam 1845,4, az 1845,9 és az 1847,0 fkm-ben kibontott oldalbukóknál kiágazó, három jobb parti mellékágon keresztül lehetővé válik a hullámtéri mellékágrendszer gravitációs vízpótlása.
A rekonstrukciós munkák során a kőművek közül felújításra kerül a Dunakiliti fenékküszöb, valamint a három töltőbukó.
A tárgyi felújítás szerves része a Dunakiliti és Rajka között húzódó szivárgó csatornán lévő 6 db vízszintszabályozó zsilip rekonstrukciója is.
Szórólap letöltése >>
Eredménykommunikációs kiadvány letöltése >>
A projekt keretében felújítandó műtárgyak közé tartozik az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Nicki duzzasztómű létesítményeinek a rekonstrukciója is.
A projekt fő célja az érintett nagyműtárgy átfogó rekonstrukciójának végrehajtása. A betonszerkezetek, acélszerkezetek, elektromos, irányítástechnikai, hidraulikus, és gépészeti berendezések, valamint a kőművek javítása révén biztosítható a műtárgyak biztonságos, károkozás-mentes üzemszerű működése és fenntartása.
A létesítmény felújítását követően a nagyműtárgy elsődleges funkciójának üzembiztonságán túlmenően a járulékos hasznosítás feltételei is jelentősen javulnak. Kedvezőbb feltételek teremtődnek egyrészt a halászati vízfelület kezelésére, valamint a duzzasztó környezetében megvalósuló vízhez kötődő rekreációs hasznosításra.
A Nicki duzzasztómű 1932-ben épült, a Rába folyó 68+500 fkm szelvényében. A műtárgy alapfeladata, hogy a Rába duzzasztásával, a felvízéből kiágazó Kis-Rábába gravitációs vízbevezetést tegyen lehetővé, és biztosítsa a Rábán az árvíz, a hordalék és a jég levezetését.
A Kis-Rába-Hanság Vízpótló Rendszerbe történő ökológiai célú vízbevezetés szabályozását a duzzasztómű felvizében a bal parti árvédelmi töltésben lévő Kis-Rába beeresztő zsilip teszi lehetővé, amely teljes körűen felújul.
A Kis-Rába vízbetáplálását régebben a Kis-Rába II-es zsilip biztosította, de ez a létesítmény ma már üzemen kívül van helyezve, ezért ez elbontásra, eltömedékelésre kerül.
A tömlők cseréjével komplex felújításra kerül a három duzzasztónyílásban lévő vízfeltöltésű tömlős gát, valamint hordalék-leeresztő nyílásában lévő acélszerkezetű elzárás, az eredetivel azonos főméretekkel és funkcióval. A vasbeton szerkezetek felületei is felújításra kerülnek.
A felújítás során a tömlős gátak új rendszerű ideiglenes elzárással lesznek ellátva. A korszerű berendezés segítségével az eddig több napos duzzasztási üzemszünetek 2-3 órára csökkennek.
A komplex felújítás része többek között az alvízen lévő egységes kialakítású speciális utófenék, az ún. Pfletschinger-pad, a vasbeton cölöpökön álló faborítású sík vasbeton lemez, az al- és felvízi medrek, és a rézsűk a partvédelmekkel.
Szórólap letöltése >>
Eredménykommunikációs kiadvány letöltése >>
A Dunát és a Tiszát mindmáig egyetlen belvízelvezető-hajózó-öntöző csatorna, a Ferenc-csatorna köti össze, amely Kiss József és Kiss Gábor mérnökök tervező-szervező munkája eredményeként épült meg 1794-1801 között. Az első évtizedek után a csatorna vízellátása egyre aggasztóbbá vált (eliszaposodás). A helyzet javítása érdekében 1855-ben Bezdánnál egy új torkolati zsilipet építettek. Alacsony dunai vízállás idején azonban ez sem biztosította az üzemeléshez szükséges vízszintet. A megoldást a Duna egy magasabb pontjáról kiinduló csatorna, a Baja-Bezdáni-tápcsatorna megépítése kínálta. Erre és a teljes csatornarendszer felújítására és bővítésére Türr István olasz királyi altábornagy kapott megbízást. Az 1870-1875 között folyó munkálatok során a kor élvonalába tartozó műszaki színvonalon épült meg ez az Európában egyedülálló, téglafalazatú zsilip, amely üzembehelyezésekor, 1875 augusztusában – Türr javaslatára – Deák Ferenc nevét kapta.
Szerkezetét tekintve egybeépült hajó és vízbeeresztő zsilip. A hajózsilip 9,50 méter széles, a kapuk egymástól 61,0 méterre vannak. A kamrába a víz be és kibocsátása a kapuszárnyakon levő tiltós táblák segítségével történik. A műtárgy teljes hossza 96,00 méter. A Deák Ferenc-zsilip a Baja-Mohács (Margitta)-szigeti dunai árvízvédelmi fővédvonal része.
A Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója című KEHOP-1.4.0-15-2015-00002 azonosítószámú projekt keretében megvalósul a Deák Ferenc-zsilip műtárgy felújítása: beton-vasbeton szerkezetek, tégla falazatok felújítása, elzáró szerkezetek javítása és felújítása, emelő berendezések korszerűsítése, mederburkolatok felújítása, korszerű mérőberendezések beépítése.
Szórólap letöltése >>
Eredménykommunikációs kiadvány letöltése >>
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében valósult meg a "Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója" (KEHOP-1.4.0-15-201-00002) tárgyú árvízvédelmi fejlesztéseket szolgáló beruházás. Az ünnepélyes záró rendezvényt a Kiskörén lévő vízlépcsőnél tartották 2022. Július 14-én.
A 85%-ban Európai Unió Kohéziós Alap, illetve 15%-ban a Magyar Állam által finanszírozott, bruttó 13,846 milliárd Ft összköltségű projekt fő célja az érintett vízépítési nagyműtárgyak átforgó fejlesztése és rekonstrukciója volt. Ennek eredményeként biztosíthatóvá vált a nagyműtárgyak biztonságos, károkozásmentes és üzemszerű működése és fenntartása, valamint a vízgazdálkodási rendszer hatékonyabb és gazdaságosabb működtetése.
A megvalósult projekt - melynek kedvezményezettje az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és 6 területi vízügyi igazgatóság - hét, az igazgatóságok kezelésében lévő műtárgy fejlesztését foglalta magában: Deák Ferenc-zsilip (ADUVIZIG), Dunakiliti Duzzasztómű és Nicki Duzzasztómű (ÉDUVIZIG), Kvassay Hajózsilip (KDVVIZIG), Kiskörei vízlépcső (KÖTIVIZIG), Góri tározó zsilipje (NYUDUVIZIG), Nyugati-főcsatorna beeresztőzsilip (TIVIZIG).
A felújított művek alapvetően befolyásolják Magyarország vízgazdálkodását, így az állapotuk megőrzéséhez szükséges rekonstrukciós munkálatok időszerű teljesítése is kiemelkedő jelentőségű.
A projekt eredményeként a felújított hét műtárgy továbbra is képes lesz ellátni jelentős térségi szerepét az árvízvédelem, az ivó- és öntözővíz biztosítása, az energiatermelés, a hajózás, valamint a szabadidős és rekreációs célú hasznosítási területeken.
A kivitelezési munkálatok helyszínei Baja, Dunakiliti, Nick, Budapest, Kisköre, Gór és Tiszavasvári települések voltak.
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében valósul meg a „Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója” (KEHOP-1.4.0-15-2015-00002) tárgyú árvízvédelmi fejlesztéseket szolgáló országos beruházás. A 85 %-ban Európai Unió Kohéziós Alap, illetve 15 %-ban a Magyar Állam által finanszírozott bruttó 13,171 milliárd Ft összköltségű projekt fő célja az érintett vízépítési nagyműtárgyak átfogó fejlesztése és rekonstrukciója. Ennek eredményeként biztosíthatóvá válik a károkozásmentes, üzemszerű és biztonságos működésük és fenntartásuk, valamint a vízgazdálkodási rendszer hatékonyabb és gazdaságosabb működtetése.
A beruházás kedvezményezettje az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és 6 területi vízügyi igazgatóság, melyek közül a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén lévő Nyugati-főcsatorna beeresztő műtárgyának felújítása fejeződött be a közelmúltban.
A Nyugati-főcsatornát 1965. december 30-án helyezték üzembe. A főcsatorna hossza ekkor 43 km volt, jelenleg már 70 km. A tiszavasvári hajózsilipnél ágazik ki a Keleti-főcsatornából és Újszentmargitánál csatlakozik a Halastói-tápcsatornához. A Nyugati-főcsatorna 8 700 hektár halastó gravitációs vízellátását és több mint 25 000 hektár szántó öntözését teszi lehetővé, továbbá számos település belvizeinek elvezetését könnyíti meg. A főcsatorna beeresztőzsilipén keresztül az év egészében az öntözési, halastavi, természetvédelmi, ökológiai és egyéb vízigények kielégítésére 25 m3/s vízmennyiséget lehet átengedni. Az elsődleges funkciók mellett a műtárgy árvízkapuként is funkcionál, mivel a Tisza árvizei a Nyugati-főcsatorna torkolati szakaszáig bejátszanak.
A beeresztőzsilip monolit vasbeton szerkezetű, 30,2 méter hosszú és 15,5 méter széles építmény. A zsilipet három hosszanti pillér két 4,5 méter széles kamrára osztja, amelyekben helyet kaptak a 3 méter magas szegmens táblás elzáró szerkezetek. Az építés óta a műtárgyon átalakítás, felújítás nem történt, csak kisebb állagmegóvási munkálatok voltak.
A projekt keretében megvalósult felújítás érintette a zsilip vasbeton szerkezetét, az elzáró berendezéseket (zsiliptáblák, mozgatószerkezetek), a villamos és irányítástechnikai berendezéseket, valamint a műtárgy közelében megtörtént a mederburkolat és a partvédművek rekonstrukciója is.
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében valósul meg a „Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója” (KEHOP-1.4.0-15-2015-00002) tárgyú árvízvédelmi fejlesztéseket szolgáló beruházás. A 85%-ban Európai Unió Kohéziós Alap illetve 15%-ban a Magyar Állam által finanszírozott bruttó 13,171 milliárd Ft összköltségű projekt fő célja országosan 7 vízépítési nagyműtárgy átfogó fejlesztése és rekonstrukciója.
Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság egyik nagyműtárgya, a Dunakiliti-duzzasztómű és fenékküszöb is érintett a projektben, ahol a felújítási munkák várhatóan jövő év első felében fejeződnek be.
Ennek kapcsán tartott az igazgatóság lakossági fórumot 2021. szeptember 30-án Dunakilitin, ahol Kovács Andor Tamásné Kovács Edit polgármester asszony köszöntője után Németh József, az igazgatóság vezetője beszélt a projekt jelentőségéről. Ezt követően Rapkay Péter a Strabag Építőipari Zrt., MBH-HÍD KONZORCIUM képviseletében elmondta, hogy a projekt keretében felújítják a duzzasztómű vasbeton- és acélszerkezeteit, az elektromos, az irányítástechnikai, a hidraulikus és a gépészeti berendezéseit. A Dunakiliti és Rajka között húzódó szivárgó csatornán lévő 6 db vízszintszabályozó zsilip rekonstrukciója is megtörténik. Ennek következtében biztonságosabbá válik a Mosoni-Duna, és a mentett oldali vízpótló-rendszer felső vízpótlása is.
A Dunakiliti duzzasztómű és fenékküszöb a Szigetközi hullámtéri és mentett oldali vízpótló rendszer kulcsműtárgyai, emellett árapasztó és jégleeresztő szerepük is van. Szerepük azért kiemelt jelentőségű, mert segítségükkel szabályozható módon felduzzasztható a Duna folyam vize, melyből így a 3 töltőbukón keresztül, gravitációs kivezetésekkel elegendő víz vezethető a hullámtéri mellékágrendszerekbe.
Az országosan felújítandó művek – így a Dunakiliti-duzzasztómű is - alapvetően befolyásolják Magyarország vízgazdálkodását, így az állapotuk megőrzéséhez szükséges rekonstrukciós munkálatok időszerű teljesítése is kiemelkedő jelentőségű.
Ennek eredményeként biztosíthatóvá válik biztonságos, károkozásmentes és üzemszerű működésük és fenntartásuk, valamint a vízgazdálkodási rendszer hatékonyabb és gazdaságosabb működtetése.
Lakossági fórum kerül megrendezésre a Dunakiliti duzzasztómű és fenékküszöb felújítása projektelemhez kapcsolódóan.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság lakossági fórumot rendez, melynek célja a "Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója" című projekt részeként megvalósuló Dunakiliti duzzasztómű és fenékküszöb felújítása projektelem bemutatása.
A lakossági fórumra várjuk az érdeklődőket.
A rendezvény helyszíne: Polgármesteri Hivatal, 9225 Dunakiliti Kossuth Lajos u. 86., időpontja: 2021. szeptember 30, 17 óra.
A lakossági fórum meghívója >>
Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén található vízépítési műtárgy a Baja-Margitta-szigeti dunai árvízvédelmi fővédvonal részét képezi, árvízvédelmi szempontból országos jelentőségű.
A Deák Ferenc-zsilip Magyarország egyik legrégebbi, 145 éves, ma is üzemelő vízügyi létesítménye. Feladata a tápvíz gravitációs bevezetése a Dunából a Ferenc-tápcsatornába, dunai árvíz esetén az árvíz kizárása a Baja–Margitta-szigeti árvízvédelmi öblözetből, alacsony dunai vízállás esetén pedig a víz visszatartása a Ferenc-tápcsatornában.
A projekt keretében megvalósult a beton-vasbeton szerkezetek, tégla falazatok teljes felújítása, elzáró szerkezetek javítása és felújítása. Sor került új, árvédelmi biztonságot növelő elzárások gyártására és beépítésére, az emelő berendezések korszerűsítésére valamint a mederburkolatok felújítására és korszerű monitoring rendszer kiépítésére.
A sajtónyilvános eseményen Zsigó Róbert államtitkár, Baja és térsége országgyűlési képviselője és Láng István az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Telkes Róbert az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője előadásában a beruházás jelentőségéről beszélt.
A rendezvény zárásaként szalagátvágással adták át a zsilipet.
A „Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója” (KEHOP-1.4.0-15-2015-00002) tárgyú európai uniós beruházás keretében 2020 augusztusában fejeztük be a Nicki duzzasztómű felújítási munkálatait.
A műtárgy funkciója, hogy a Rába duzzasztásával a duzzasztómű felvízéből kiágazó Kis-Rába öntöző főcsatornába gravitációs úton juttassuk el az öntözővizet, hiszen a főcsatorna a Kis-Rába öntözőrendszeren keresztül biztosítja a Dél-Hanság és a Rábaköz területeit behálózó csatornák vízellátását. Az öntözőrendszer alkalmas az öntözésen kívül egyéb - ökológiai, természetvédelmi, ipari - vízigények kielégítésére is.
A duzzasztúmű - ideiglenes elzárások kiépítése mellett - három, duzzasztási funkciójú nyílásában RUBENA típusú, cseh gyártmányú azonos méretű, 23,45 m nyílásszélességű, 1,83 m maximális üzemi magasságú és 10 mm anyagvastagságú tömlős gátat helyeztek el.
A gát rugalmas része a „gumitömlő”, mely anyagának magját két réteg szintetikus poliészter szál alkotja, ez biztosítja a tömlőtől elvárt szilárdságot és teszi lehetővé hogy tönkremenetel nélkül felvegye az üzemszerű működés során fellépő erőhatásokat. A speciális típusú szintetikus gumi biztosítja, hogy a tömlő kellőképpen kopásálló valamint ellenálló legyen a napsütéssel, az ózonnal és a hőmérsékletingadozásokkal szemben.
Az 1-es nyílás alvizi oldalán a Pletschinger pad alatti vasbeton cölöpökről a kiviteli munka folyamán kiderült, hogy azok bauxit betonból készültek, és az eddigi élettartamuk alatt erőteljesen rongálódtak, így szükségessé vált e cölöpök komplex cseréje. Ennek megfelelően új vasbeton cölöpök beépítésével verési technológiával készült el az alapozási munka. A Pfletschinger pad komplex új betonszerkezetet és faburkolatot kapott.
A felújítás során a tömlős gátak új rendszerű ideiglenes elzárással lettek ellátva. A korszerű berendezés segítségével az eddigi több napos beépítési és bontási idők 2-3 órára csökkenhetnek.
Elkészültek a Kis-Rába beeresztő zsilip komplex felújítási munkái is. A zsilip elzárószerkezetei korszerű AUMA típusú hajtóműveket kaptak, helyi és távműködtetési lehetőséggel kiépítve.
A Nicki vezérlő épületbe új számítógépes üzemirányítási rendszert szereltek be, melyhez optikai hálózat biztosítja az adatok áramlását a telephelyen belül, valamint az energiaellátás a fogyasztásmérés is korszerűsödött a telephelyen. Felújították a komplex gépházi 0,4kV-os elosztót és a hídvilágítást is. Tartalék áramforrásként egy új korszerű áramfejlesztőt telepítettek.
A Rába folyó medrében a felvízi oldalon végzett kotrás során 9.800 m3 mennyiségű anyagot kotortak ki, melyből a Kis-Rába II-es ágának feltöltése valósult meg.
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében valósul meg a „Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója” (KEHOP-1.4.0-15-2015-00002) tárgyú árvízvédelmi fejlesztéseket szolgáló beruházás. A 85%-ban Európai Unió Kohéziós Alap illetve 15%-ban a Magyar Állam által finanszírozott bruttó 13,171 milliárd Ft összköltségű projekt fő célja 7 vízépítési nagyműtárgy átfogó fejlesztése és rekonstrukciója országszerte.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 6 területi vízügy igazgatósággal közösen valósítja meg a beruházást a 2016. szeptember és 2021. október közötti időszakban a Széchenyi 2020 program keretében.
A rekonstrukció során a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Góri tározója is érintett, melynek kivitelezési munkáit 2017. novembertől 2019. októberig végezte el az MBH-HÍD Konzorcium.
Az 1965. évi árvízi károkhoz hasonló események megelőzése érdekében mind az osztrák, mind a magyar fél kiépítette a Répce medret 140 m3/s kiöntésmentes elvezetésére. A mederrendezésekkel a völgyfenéki természetes tározódás és az összegyülekezési idő is csökkent. Gazdaságossági számítások, műszaki megfontolások és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével 1996-ban megépült Góron az árvízcsúcs-csökkentő tározó és létesítményei Gór – Bő – Bük községek közigazgatási területét érintve. Az azóta eltelt időszakban a tározó nagyműtárgyainak és létesítményeinek állapota romlott, ezért vált szükségessé egy komolyabb mértékű állagmegóvás végrehajtása, mely hozzájárul a Répce-völgyben lévő települések árvízi biztonságának növeléséhez.
A beruházás keretében felújították többek között a vasbeton műtárgyat, a mederburkolatokat, partvédő műveket, az elzáró berendezéseket, a villamos-energia ellátás létesítményeit és az irányítástechnikai rendszert.
Az egész projekten belül elvégzendő munkálatok eredményeként felújított műtárgyak képesek lesznek ellátni jelentős térségi szerepüket az árvízvédelem, az ivóvíz és az öntözővíz biztosítása, az energiatermelés, a hajózás, valamint a szabadidős és rekreációs célú hasznosítás területén.
Lakossági fórum kerül megrendezésre a Góri tározó zsilipjének rekonstrukciója projektelemhez kapcsolódóan.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság lakossági fórumot rendez, melynek célja a "Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója" című projekt részeként megvalósuló Góri tározó zsilipjének rekonstrukciója projektelem bemutatása.
A lakossági fórumra várjuk az érdeklődőket.
A rendezvény helyszíne: Faluház, Gór (9625 Gór, Széchenyi utca 29.)
Időpontja: 2019. november 4, 17 óra.
A lakossági fórum meghívója >>
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Kvassay Vízlépcső hajózsilipén a hajózási zárlat 2019. július 11-én véget ért, így ettől az időponttól kezdődően a hajózsilipen a víziközlekedés a korábban megszokott üzemrend szerint történik.
A Kvassay hajózsilipen érvényben lévő zsilipelési időpontok és a további részletek ide kattintva érhetőek el.
A műtárgy rekonstrukció a hajózsilip kamra jobbparti járófelületének átépítésével, a terepszinten lévő acélszerkezetű elemek korrózióvédelmi felújításával, valamint egyéb, kisebb, víziközlekedőkre nézve kockázatot nem jelentő beavatkozásokkal tovább fog folytatódni előreláthatólag 2019. szeptember végéig.
Türelmüket és megértésüket ezúton is köszönjük!
A „Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója” című, KEHOP-1.4.0-15-2015-00002 azonosítószámú projekt keretében újítják fel a Nyugati-főcsatorna beeresztő műtárgyát. A kivitelezési munkálatokról tartottak lakossági fórumot 2019. április 17-én, szerdán 15 órától Tiszavasváriban, a Találkozások Házában. A rendezvényen Pintér Beatrix projektvezető (OVF) a Nagyműtárgyak projekt keretében megvalósuló valamennyi beruházásról tájékoztatást adott: Deák Ferenc- zsilip (ADUVIZIG), Dunakiliti Duzzasztómű és Nicki Duzzasztómű (ÉDUVIZIG), Kvassay Hajózsilip (KDVVIZIG), Kiskörei vízlépcső (KÖTIVIZIG), Góri tározó zsilipje (NYUDUVIZIG), Nyugati-főcsatorna beeresztőzsilip (TIVIZIG).
Ezt követően a TIVIZIG részéről Uzonyi Imre osztályvezető és Kollár József csoportirányító számoltak be a helyieket leginkább érintő, Tiszavasvári közelében induló Nyugati-főcsatorna beeresztő műtárgyának felújításáról. Elhangzott: a beruházás érinti a zsilip vasbeton szerkezetét, az elzáró berendezéseket (zsiliptáblák, mozgatószerkezetek), a villamos és irányítástechnikai berendezéseket, valamint a műtárgy közelében megtörténik a mederburkolat és a partvédművek felújítása. Mint a fórumon kiderült: a munkák közül eddig elkészült a műtárgy környezetében a meder kotrása, valamint a mederburkolat és partvédművek helyreállítása. Megtörtént továbbá a zsilip keleti elzáró táblájának felújítása, valamint a hozzátartozó gépészeti berendezések rekonstrukciója. A tavasz folyamán a másik elzáró szerkezet felújításával folytatódnak a munkák Tiszavasvárinál.
Lakossági fórum kerül megrendezésre a Nyugati-főcsatorna beeresztő műtárgyának felújítása projektelemhez kapcsolódóan.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság lakossági fórumot rendez, melynek célja a "Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója" című projekt részeként megvalósuló Nyugati-főcsatorna beeresztő műtárgyának felújítása projektelem bemutatása.
A lakossági fórumra várjuk az érdeklődőket.
A rendezvény helyszíne: Találkozások Háza, Tiszavasvári (4440 Tiszavasvári, Szabadság tér 1.), időpontja: 2019. április 17, 15 óra.
A lakossági fórum meghívója >>
Az Európai Unió támogatásával a 2014-2020 közötti ciklusban a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében valósul meg a „Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója” (KEHOP-1.4.0-15-2015-00002) tárgyú árvízvédelmi fejlesztéseket szolgáló beruházás.
A projekt Nicki projekteleménél elkészült a Nicki duzzasztómű II. és III. nyílásában a RUBENA típusú, cseh gyártmányú tömlős gát beszerelése, mely a korábbinál vastagabb (10 mm) lett. Jó eredménnyel megtörténtek a száraz és vizes próbák is, továbbá befejeződött a felvízi küszöbszintre levezető, beton burkolatú lejáró út helyreállítása is.
A Nicki duzzasztómű rekonstrukciója során a következő lépés az ideiglenes felvízi elzárást biztosító Larssen típusú szádlemezek kihúzása, melynek érdekében már megtörténtek a végrehajtás körülményeivel kapcsolatos (Pl.: a Kis-Rába és a Keszeg-ér ökológiai vízpótlásának folyamatos biztosítása) előzetes egyeztetések és a kiértékelések.
A lemezkihúzások tervezett ideje 2018. december 18 - 20., mely időszakban Nicken duzzasztási szünet lesz úgy, hogy a Kis-Rábához tartozó vízrendszer ökológiai célú vízpótlásának a minimuma ebben az időszakban is biztosított legyen.
A beruházás keretében az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén található Deák Ferenc-zsilip projektelemének rekonstrukciója valósul meg, melynek tervezett bruttó összköltsége: 1.235.696.036 Ft. A zsilip a Baja-Mohács (Margitta)-szigeti dunai árvízvédelmi fővédvonal részét képezi, árvízvédelmi szempontból országos jelentőségű. A 140 éves műtárgy Magyarország egyik legrégebbi, ma még üzemelő vízépítési létesítménye.
A zsilip életkorából és műszaki állapotából következik, hogy az állapot megőrzés szempontjából a műtárgy sürgős beavatkozást igényel, ezért egy átfogó rekonstrukció szükséges, mellyel még sokáig üzemben tartható.
A rekonstrukciós munkák során a több év során keletkezett károsodások javításra kerülnek a következők szerint: beton-, vasbeton szerkezetek, tégla falazatok felújítása, elzáró szerkezetek javítása, felújítása, emelő berendezések korszerűsítése, mederburkolatok felújítása, korszerű mérőberendezések beépítése.
A kivitelezés 2018. augusztus hónapban kezdődött meg, 2018. ősszén az alábbi munkák vannak folyamatban:
2018. július vége óta folynak a munkálatok a "Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója" KEHOP-1.4.0-15-2015-00002 azonosítószámú projekt Nicki duzzasztómű projekteleménél.
Első beavatkozásként elkészült a létesítmény 2. és 3. nyílásának a víztelenítése. Ehhez a kivitelező, az MBH-HÍD Konzorcium (Strabag Zrt. és a Hídépítő Zrt.) a duzzasztómű felvízi oldalán 8,0 m ill. 6,0 m hosszúságú Larssen lemezeket vert le(ld. mellékelt fotók).
A víztelenített munkaterületen visszabontották a nyílásba korábban beépített két tömlős gátszerkezetet. Jelenleg folyik a munkaterület előkészítése az új típusú tömlős gát beépítéséhez. A tömlős szerkezet beépítése még az idei évben, várhatóan október utolsó és november első hetében megtörténik.
2018. szeptember 6-án Dunakilitin került sor a 6 vízügyi igazgatóság 7 műtárgyát érintő projekt sajtónyilvános nyitó rendezvényére, az ugyancsak beavatkozást igénylő Duzzasztómű környezetében. Az eseményen Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója ismertette a beruházás létrejöttének okát, majd Bozóki László főépítésvezető is felszólalt az MBH-HÍD Konzorcium részéről. A projekt helyi és országos jelentőségére pedig Dr. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője hívta fel a figyelmet. A rendezvény hivatalos részét Németh József ÉDUVIZIG igazgató pohárköszöntője zárta. Az esemény után az érdeklődők megtekinthették a Duzzasztómű 2018. áprilisa óta tartó kivitelezésének aktuális állapotát.
Szabó Henriett,
PR referens
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
9021 Győr, Áprád u. 28-32.
Telefon: (+36) 96 500-053