Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója

A projekt fő célja az érintett nagyműtárgyak átfogó rekonstrukciójának (betonszerkezetek, acélszerkezetek, elektromos-, és gépészeti berendezések) végrhajtása, mely révén biztosítható a műtárgyak biztonságos, károkozás-mentes üzemszerű működése és fenntartása.

A rekonstrukciós munkák eredményeként a vízgyűjtő gazdálkodási terv és az árvízi kockázati térképezés projektben megfogalmazott célok teljesülnek. Ezek a művek alapvetően befolyásolják Magyarország vízgazdálkodását, így az állapotuk megőrzéséhez szükséges rekonstrukciós munkálatok időszerű teljestése is kiemelked jelentőségű.

A projekt céljait tekintve a KEHOP 1. prioritástengely 4. számú "A vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló-képesség fejlesztésű" című Intézkedés részét képező nagyprojekthez illeszkedik.

Projektinformációk

A projekt támogatási összege: bruttó 13.171.128.349 Ft

A támogatás mértéke: 100%

A projekt kezdete: 2016.09.30.

A projekt befejezése: 2021.10.31.

A megvalósítás helyszínei: Baja, Dunakiliti, Kisköre, Budapest, Nick, Gór, Tiszavasvári

Melyek azok a "nagyműtárgyak"?

Magyarország „az egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről” szóló 97/2007. (XII. 23.) KvVM rendeletben kijelölte a legfontosabb térségi vízszétosztó és árvízvédelmi nagyműtárgyait és ellenőrzési rendjüket. Az állami kezelésben lévő, területileg illetékes vízügyi igazgatóságok által üzemeltetett vízépítési nagyműtárgyak jelentős részénél elengedhetetlen a felülvizsgálat alapján meghatározott, gazdaságosabb üzemeltetést szolgáló fejlesztések és rekonstrukciós beruházások megkezdése.

Ezen műtárgyak közé tartoznak: folyami vízlépcsők; hajózható csatornák és műtárgyaik; hullámtéri tározók műtárgyai; vízkivételi műtárgyak.

A jogszabály megjelenése óta további nagyműtárgyak kerültek átadásra (VTT árapasztó tározók, illetve komplex vízilétesítmények), amelyeknek a létesítményellenőrzési rendszerbe történő integrálása szükséges, a 97/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet fejlesztésével.

A nyilvántartott műtárgyak költségvetési forrásokból és EU forrásokból épültek, jelentős térségi szerepük miatt (árvízvédelem, öntözővíz biztosítás, energiatermelés, hajózás, ivóvíz biztosítás, rekreációs vízfelületek biztosítása, stb.) az állam vállalta működtetésüket, így szavatolnia kell biztonságos üzemeltetésüket és fenntartásukat. Ezen műtárgyak biztonságos, károkozás-mentes üzemszerű működésének és szükséges helyreállításának érdekében átfogó fejlesztést és rekonstrukciót kell végrehajtani.

A Nyugati-főcsatorna beeresztő műtárgyának felújítása

Nyugati-focsatornaA Nyugati-főcsatornát 1965. december 30-án helyezték üzembe. A főcsatorna hossza ekkor 43 km volt, jelenleg már 70 km. A tiszavasvári hajózsilipnél ágazik ki a Keleti-főcsatornából és Újszentmargitánál csatlakozik az 1916-ban épült Halastói-tápcsatornához, amely addig a tiszakeszi szivattyútelep gépein keresztül kapta a vizet. A Nyugati-főcsatorna 8 700 hektár halastó gravitációs vízellátását és több mint 25 000 hektár szántó öntözését teszi lehetővé, továbbá számos település belvizeinek elvezetését könnyíti meg. Része a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszernek. A Nyugati-főcsatorna beeresztő zsilipén keresztül az év egészében az öntözési, halastavi, természetvédelmi, ökológiai és egyéb vízigények kielégítésére 25 m3/s vízmennyiséget lehet a főcsatornába juttatni. A gyakorlatban a vízsugár maximális értéke azonban csak 12,5 m3/s, mivel a főcsatorna földműveit csak ezen vízmennyiség szállítására építették ki. Az elsődleges funkciók mellett a műtárgy árvízkapuként is funkcionál, mivel a Tisza árvizei mind a Keleti-, mind a Nyugati-főcsatorna torkolati szakaszáig bejátszanak. A beeresztő zsilip monolit vasbeton szerkezetű, 30.2 méter hosszú és 15.5 méter széles építmény. A zsilipet három hosszanti pillér két 4.5 méter széles kamrára osztja, amelyekben helyet kaptak a 3 méter magas szegmens táblás elzáró szerkezetek. Az építés óta a műtárgyon átalakítás, felújítás nem történt, csak kisebb állagmegóvási munkálatok voltak.

A Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója című KEHOP-1.4.0-15-2015-00002 azonosítószámú projekt keretében most felújítják a Nyugati-főcsatorna beeresztő műtárgyát. A beruházás érinti a zsilip vasbeton szerkezetét, az elzáró berendezéseket (zsiliptáblák, mozgatószerkezetek), a villamos és irányítástechnikai berendezéseket, valamint a műtárgy közelében megtörténik a mederburkolat és a partvédművek felújítása.

Szórólap letöltése >>

Kiskörei Vízlépcső rekonstrukciója

Kiskorei ViztarozoA projekt keretében kerül sor a Kiskörei Vízlépcső - az 1990-es évek végén megkezdett, ám félbehagyott – rekonstrukciójának folytatására. Ennek keretében a következő munkálatokat végzik el a duzzasztóművön, a hajózsilipen és a hullámtéri duzzasztóművön. Vasbeton műtárgy: pillérek, darupálya külső betonfelületeinek korrózióvédelme, javítása, nyílások kopóbeton felületeinek javítása, pillér helyiségek belső felületeinek felújítása, hajózsilip kamra betonfelületeinek javítása, repedések injektálása, dilatációk javítása, hídszerkezet beton felületeinek korrózióvédelme, dilatációs egységek cseréje, bal parti hídfőhöz csatlakozó megsüllyedt útszakasz és burkolat javítása.

Főelzáró berendezések: szegmenstáblák támcsapágyainak cseréje az 1-es, 3-as, 4-es nyílásban, olajhidraulikus munkahengerek (3 db/nyílás) cseréje az 1-es, 3-as, 4-es, 5-ös nyílásban, olajhidraulikus tápegységek, csővezetékek, szelepek, csapok cseréje 5 nyílásban, hajózsilip támkapuk csapágyainak, tömítéseinek cseréje, táblák felújítása, támkapuk és tiltók olajhidraulikus munkahengereinek cseréje, hajózsilip mozgató-berendezések tápegységeinek, csővezetékeinek cseréje, hullámtéri duzzasztómű elzáró szerkezeteinek korrózióvédelme, tömítések, szükséges elemek cseréje. Villamos berendezések: pillérelosztók cseréje, egyéb installációs berendezések felújítása duzzasztóműben és hajózsilipben, PLC alapú vezérlőrendszer korszerűsítése, cseréje, kommunikációs kábelhálózat korszerűsítése, üzemirányító számítógépek, programok cseréje, szünetmentes tápellátás korszerűsítése, hullámtéri duzzasztómű lemezházas transzformátorállomás cseréje.

A projekt részeként történik még a bakdaruk: duzzasztóművön, hajózsilipen, hullámtéri duzzasztóművön lévő bakdaruk, felújítása, korrózióvédelme, távvezérlő és biztonságtechnikai berendezések korszerűsítése, kopott hajtások, fékek, emelőművek cseréje, valamint egyes parti létesítmények rekonstrukciója: az üzemi hídon lévő térvilágítási lámpatestek cseréje, üzemi telepi épített házas transzformátorállomás kapcsoló-berendezéseinek cseréje.

Szórólap letöltése >>

Kvassay Vízlépcső

A projektelem előzménye
Kvassay zsilipA Kvassay Vízlépcső a Duna 1642+300 fkm szelvényének magasságában, a Ráckevei (Soroksári)-Duna (R/S/D) felső lezáró és vízszint szabályozó nagyműtárgya, egyben a KDVVIZIG 02.04. számú árvízvédelmi szakaszának része, mely közvetlenül csatlakozik a Fővárosi árvízvédelmi védvonalakhoz. A Műtárgycsoport 1910-1962 között több ütemben létesült. Legelső elemeként a mellékág jobb partjához csatlakozó Hajózsilip 1910-1914. között valósult meg, 1924-1926. között a tápvíz betáplálására szolgáló balparti Tápzsilip, míg a Vízierőtelep 1954-1961. között épült meg. A Vízlépcső fő feladata az R/S/D vízutánpótlásának és üzemvízszintjének biztosítása, a nagy dunai árvizek kizárása, valamint a víziközlekedés biztosítása.

A Kvassay Vízlépcsőn a 1997-2005 évek között történt nagyobb volumenű rekonstrukció, melynek munkái elsősorban az irányítástechnikai, gépészeti és a villamos rendszereket érintették. A beruházás a hajózsilip kamra szerkezetének és a hajózsilip acél elzáró berendezéseinek felújítását nem érintették. A támkapuszárnyak 2010-ben történt meghibásodása ismét felvette a hajózsilip kamra és az elzáró berendezések elmaradt felújításának szükségességét, sürgősségét, valamint a dilatációs hézagok javítását. A hajózsilipkamra 2010. májusi rendkívüli, tehát előre nem tervezett kényszerű víztelenítése lehetővé tette a hajó-zsilipkamra betonszerkezetének műszeres vizsgálatát, a töltő-ürítő csatornák, a dilatációs szerkezetek, valamint az acél elzáró berendezések állapotának felülvizsgálatát. A vizsgálatokat az üzemeltető KDVVIZIG abból a célból irányozta elő, hogy a Kvassay hajózsilip jövőbeni rekonstrukciójához – a tender dokumentáció elkészítéséhez, – vizsgálatokkal alátámasztott állapotfelvétel és rekonstrukciós koncepció álljon már rendelkezésre. A hajózsilip egyes szerkezeti részei mára számottevő mértékben elhasználódtak és mindez annak üzemében jelentős fennakadásokat okoz. A „Ráckevei (Soroksári-) Duna-ág (RSD) és mellékágai kotrása, műtárgyépítés és –rekonstrukció” Nagyműtárgyak rekonstrukciója projektelem során a Tápzsilip felújítására került sor 2013–2015. között.

A beruházás célja
A Kvassay hajózsilip rekonstrukciójának a célja a műtárgy biztonságos, károkozás-mentes, üzemszerű működésének biztosítása és ennek érdekében átfogó rekonstrukció végrehajtása, valamint a vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló-képesség növelése. Ezáltal a 114 esztendős műtárgy élettartama jelentősen meghosszabbítható. Az Árvízi Kockázatkezelési Tervvel összhangban nő a fővédvonal védképessége és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv céljait pedig a vízépítési nagyműtárgy általános állapotának javulásával segíti elő.

Az egyes dunai árvizek alatt egyébként szükséges osztott víz tartását a hajózsilip dilatációinál rendre jelentkező csurgás szinte lehetetlenné tette, mely a dilatációk rekonstrukciójával elkerülhetővé fog válni. A 2013. évi árvizet követően elkészített állapotfelvételi és rekonstrukciós tervdokumentáció alapján elmondható, hogy a hajózsilip teljes körű felújítása lényegesen kisebb ráfordítást jelent, mint egy előre nem irányozható tönkremenetel következtében előálló kényszerű nagyjavítás. Mindezek mellett célja a térség árvízvédelmi biztonságának javítása, valamint a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág hajózhatósági feltételeinek biztosítása. Az R/S/D menti üdülőlakosság és a turizmus részéről is egyre nagyobb igény jelentkezne a zsilipelési üzemrend felülvizsgálatára, és lehetőség szerint a hajózsilip felújítását követően a zsilipelési időpontok sűrítésére sor kerülhet. Mindez a fővárosi térség idegenforgalma szempontjából is nagy jelentőségű, hiszen az idegenforgalmi, vagy az üdülési célzatú zsilipelések száma folyamatosan növekvő trendet (2015-2016. között 63% növekedés) mutat. A rekonstrukciót követően a Kvassay-zsilip hajózsilipének üzeme újabb évtizedekre válik biztossá.

A rekonstrukció műszaki tartalma röviden:
Építmények:

  • A vasaltbeton kamra és fők beton felületjavítása, alaplemez felső rétegének injektálása,
  • Kőfalazatok felületjavítása, faltetők beton járófelületének átépítése,
  • Lefedések, korlátok létrák és egyéb acélszerkezetek cseréje, ill. felújítása,
  • Hajózsilip kamra és töltő-ürítő csatorna dilatációs hézagainak tömítése, javítása,
  • Töltő-ürítő csatornák belső felületi vízzáró bevonatának felújítása.
  • Tápcsatorna kiinjektálása
Acélszerkezetű elzáró berendezések:
  • Támkapus főelzárások felújítása (szerkezeti javítás, korrózióvédelmi bevonat, tömítés csere stb.), tiltói végleges lezárása
  • Ideiglenes elzárások betétgerendáinak felújítása (szerkezeti javítás, korrózióvédelmi bevonat, tömítés csere stb.),
  • Töltő-ürítő csatornák síktáblás elzárásainak felújítása,
Mozgató-berendezések:
  • Támkapuk olajhidraulikus mozgató-berendezéseinek felújítása,
  • Töltő-ürítő csatornák elzárásai olajhidraulikus mozgató-berendezéseinek felújítása,
Villamos-berendezések:
  • PLC vezérlőprogram beszerzés, vízszintmérő szondák és véghelyzetkapcsolók cseréje, túlfeszültségvédelmi rendszer kiegészítése, kábelhálózat rendezése és a felhagyottak megszüntetése.
Előzetesen hívjuk fel figyelmüket, hogy a rekonstrukció során a víziközlekedés (hajózsilipelés) a Kvassay zsilipen szünetelni fog! A víziközlekedők számára a zárlat kezdetének időpontja 180 nappal megelőzően Hajósoknak Szóló Hirdetményben lesz közzétéve. Ezen időtartam alatt a Ráckevei (Soroksári)–Duna-ág és a Duna főága között áthaladni a Tassi zsilipen lesz mód.

További információ az alábbi elérhetőségeken található: OVF honlapján >> , KDVVIZIG honlapján >>

Szórólap letöltése >>

Góri tározó zsilipjének rekonstrukciója

Gori tarozo1965. évben rendkívüli árvíz sújtotta a Répce völgyet. Magyar területen károkat okozott több község lakóházaiban, megrongálta a közlekedési létesítményeket, a töltések átszakításával elöntötte Répcelakot is. Hasonló méretű károk keletkeztek osztrák területen is.
Az 1965. évi árvízi károkhoz hasonló események megelőzése érdekében az osztrák Fél az 1970-es években kiépítette a Répce medret 140 m3/sec kiöntésmentes elvezetésére. Ezt követően kiépült a Répce meder magyar területen is az országhatártól Bük térségéig, az Ablánc patak becsatlakozásáig, ugyancsak 140 m3/sec vízemésztésre.

A mederrendezésekkel a völgyfenéki természetes tárózódás lecsökkent, ugyancsak csökkent az összegyülekezési idő, így az 1965. évihez hasonló nagyságú árvíz katasztrofális helyzetet teremthetett volna Górtól Répcelakig. Gazdaságossági számítások, műszaki megfontolások, környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével Gór és Répcelak települések között nem vonalas mederrendezésre került sor, hanem árvízcsúcs csökkentő épült Gór – Bő – Bük községek közigazgatási területét érintve. Az árvízcsúcs csökkentő tározó vízszintszabályozó műtárgyaaz 1990-1992-es években megépült, a tározó és létesítményei 1996-ban kerültek átadásra.

A Góri tározó megépülése óta eltelt időszakban a tározó nagyműtárgya és létesítményeinek állapota romlott, felújítás nem történt, csak kisebb állagmegóvási munkálatok voltak. A térség árvízi biztonságának fenntartása, és egyes területeken az árvízi biztonság megteremtése érdekében is szükséges a műtárgy felújítása.

A „Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója” KEHOP-1.4.0-15-2015-00002 azonosítószámú projekt keretében a Góri tározó nagyműtárgyának rekonstrukciója megvalósul. A projekt tartalmazza többek között a vasbeton műtárgy, a mederburkolatok, partvédőművek, az elzáró berendezések, a villamos energiaellátás létesítményei és az irányítástechnikai rendszer felújítását.

Szórólap letöltése >>

Dunakiliti duzzasztómű és a fenékküszöb

Dunakiliti duzzasztomuA Dunakiliti duzzasztómű és a fenékküszöb a Szigetközi hullámtéri és mentett oldali vízpótlórendszer kulcsműtárgyai.
A Dunakiliti duzzasztómű 7x24 méter nyílású zsilip, mely nyílások közül a jobb parti nyílás hajózsilipként is funkcionálhat. A vasbeton műtárgy pillérei között elektro-olajhidraulikus működtetésű között acél-szegmenstáblák biztosítják a felvízszint duzzasztását.
A rekonstrukció során felújításra kerülnek a vasbetonszerkezetek, az acélszerkezetek, az elektromos, az irányítástechnikai, a hidraulikus, és a gépészeti berendezések. Első ütemben a transzformátorház, a bakdaruk felújítás történik. A nagyobb volumenű munkák közé tartoznak elektro-olajhidraulikus berendezések komplex felújításai, és a korrózióvédelmi munkák.
Az üzemirányítási tevékenységhez többek között fel kell újítani az egyes nyílások elzáró-szerkezeteinek a nyitottságát meghatározó útmérési berendezéseket.

A Dunakiliti duzzasztómű az eredeti tervek szerint a Bősi vízlépcső részeként épült. Építése 1978-ban kezdődött, és egészen 1989-ig folytatódott, amikor az építési munkálatokat felfüggesztették.
A magyar fél ökológiai problémákra való hivatkozással 1992. május 25.-én felmondta az államközi szerződést. Ezt követően 1992 októberében a szlovák fél a Dunacsúnyi létesítményekkel és a medereltereléssel egyoldalúan helyezte üzembe a Bősi vízlépcsőt. A vízlépcsőrendszer üzembe helyezésének leállítása magyar oldalon új helyzetet teremtett. Azóta a Duna folyam főmedrében csak annyi víz érkezik, amit a szlovák fél át ad. A Duna folyam főmeder vízszintje jelentősen lesüllyedt. Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a hullámtér mellékágrendszerbe szükséges vízmennyiséget csak a Dunába érkező viszonylag kevés vízhozamból lehet biztosítani. A Duna folyam főmedrében épített fenékküszöb és a Dunakiliti duzzasztómű segítségével szabályozható módon felduzzasztják a vizet, és ebből a felduzzasztott bögéből a víz gravitációs úton befolyik a hullámtérbe.
A Duna folyam 1842,0 fkm-ben, egy mesterségesen kialakított mederátvágásban lévő Dunakiliti duzzasztómű, és a Duna folyam főmeder 1843,0 fkm-ben épült fenékküszöbbel együtt a szigetközi hullámtéri vízpótlás fő műtárgya, emellett árapasztó és jégleeresztő szerepük is van.
A fenékküszöb 1995 májusában készült el, hatására az 1843,0 és az 1851,7 fkm közötti Duna szakaszon a vízszint megemelkedett, és a Dunakiliti duzzasztómű segítségével részlegesen szabályozhatóvá vált. A felvízszint megemelésével a duzzasztott térből a Duna folyam 1845,4, az 1845,9 és az 1847,0 fkm-ben kibontott oldalbukóknál kiágazó, három jobb parti mellékágon keresztül lehetővé válik a hullámtéri mellékágrendszer gravitációs vízpótlása.

A rekonstrukciós munkák során a kőművek közül felújításra kerül a Dunakiliti fenékküszöb, valamint a három töltőbukó.
A tárgyi felújítás szerves része a Dunakiliti és Rajka között húzódó szivárgó csatornán lévő 6 db vízszintszabályozó zsilip rekonstrukciója is.

Szórólap letöltése >>

Nicki duzzasztómű létesítményeinek rekonstrukciója

Nciki duzzasztóműA projekt keretében felújítandó műtárgyak közé tartozik az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Nicki duzzasztómű létesítményeinek a rekonstrukciója is.

A projekt fő célja az érintett nagyműtárgy átfogó rekonstrukciójának végrehajtása. A betonszerkezetek, acélszerkezetek, elektromos, irányítástechnikai, hidraulikus, és gépészeti berendezések, valamint a kőművek javítása révén biztosítható a műtárgyak biztonságos, károkozás-mentes üzemszerű működése és fenntartása.

A létesítmény felújítását követően a nagyműtárgy elsődleges funkciójának üzembiztonságán túlmenően a járulékos hasznosítás feltételei is jelentősen javulnak. Kedvezőbb feltételek teremtődnek egyrészt a halászati vízfelület kezelésére, valamint a duzzasztó környezetében megvalósuló vízhez kötődő rekreációs hasznosításra.

A Nicki duzzasztómű 1932-ben épült, a Rába folyó 68+500 fkm szelvényében. A műtárgy alapfeladata, hogy a Rába duzzasztásával, a felvízéből kiágazó Kis-Rábába gravitációs vízbevezetést tegyen lehetővé, és biztosítsa a Rábán az árvíz, a hordalék és a jég levezetését.
A Kis-Rába-Hanság Vízpótló Rendszerbe történő ökológiai célú vízbevezetés szabályozását a duzzasztómű felvizében a bal parti árvédelmi töltésben lévő Kis-Rába beeresztő zsilip teszi lehetővé, amely teljes körűen felújul.
A Kis-Rába vízbetáplálását régebben a Kis-Rába II-es zsilip biztosította, de ez a létesítmény ma már üzemen kívül van helyezve, ezért ez elbontásra, eltömedékelésre kerül.
A tömlők cseréjével komplex felújításra kerül a három duzzasztónyílásban lévő vízfeltöltésű tömlős gát, valamint hordalék-leeresztő nyílásában lévő acélszerkezetű elzárás, az eredetivel azonos főméretekkel és funkcióval. A vasbeton szerkezetek felületei is felújításra kerülnek.
A felújítás során a tömlős gátak új rendszerű ideiglenes elzárással lesznek ellátva. A korszerű berendezés segítségével az eddig több napos duzzasztási üzemszünetek 2-3 órára csökkennek. A komplex felújítás része többek között az alvízen lévő egységes kialakítású speciális utófenék, az ún. Pfletschinger-pad, a vasbeton cölöpökön álló faborítású sík vasbeton lemez, az al- és felvízi medrek, és a rézsűk a partvédelmekkel.

Szórólap letöltése >>

Deák Ferenc-zsilip rekonstrukciója

Deák Ferenc - zsilipA Dunát és a Tiszát mindmáig egyetlen belvízelvezető-hajózó-öntöző csatorna, a Ferenc-csatorna köti össze, amely Kiss József és Kiss Gábor mérnökök tervező-szervező munkája eredményeként épült meg 1794-1801 között. Az első évtizedek után a csatorna vízellátása egyre aggasztóbbá vált (eliszaposodás). A helyzet javítása érdekében 1855-ben Bezdánnál egy új torkolati zsilipet építettek. Alacsony dunai vízállás idején azonban ez sem biztosította az üzemeléshez szükséges vízszintet. A megoldást a Duna egy magasabb pontjáról kiinduló csatorna, a Baja-Bezdáni-tápcsatorna megépítése kínálta. Erre és a teljes csatornarendszer felújítására és bővítésére Türr István olasz királyi altábornagy kapott megbízást. Az 1870-1875 között folyó munkálatok során a kor élvonalába tartozó műszaki színvonalon épült meg ez az Európában egyedülálló, téglafalazatú zsilip, amely üzembehelyezésekor, 1875 augusztusában – Türr javaslatára – Deák Ferenc nevét kapta.

Szerkezetét tekintve egybeépült hajó és vízbeeresztő zsilip. A hajózsilip 9,50 méter széles, a kapuk egymástól 61,0 méterre vannak. A kamrába a víz be és kibocsátása a kapuszárnyakon levő tiltós táblák segítségével történik. A műtárgy teljes hossza 96,00 méter. A Deák Ferenc-zsilip a Baja-Mohács (Margitta)-szigeti dunai árvízvédelmi fővédvonal része.

A Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója című KEHOP-1.4.0-15-2015-00002 azonosítószámú projekt keretében megvalósul a Deák Ferenc-zsilip műtárgy felújítása: beton-vasbeton szerkezetek, tégla falazatok felújítása, elzáró szerkezetek javítása és felújítása, emelő berendezések korszerűsítése, mederburkolatok felújítása, korszerű mérőberendezések beépítése.

Szórólap letöltése >>

Hírek, Sajtószoba




Tilos az átjárás a Dunakiliti duzzasztóműnél

2018.08.03., Frissítve: 2018.10.01.

Felhívás a turisták és a horgászok számára

Folyamatban van a KEHOP – 1.4.0-15-2015-00002 számú „Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója” című beruházás Dunakiliti térségi projektelemeinek a kivitelezése.

A felújítási munka olyan fázisba ért, hogy a Dunakiliti duzzasztómű kezelőhídján az átjárás és a műtárgy környezetének turisták által történő megtekintése munka- és balesetvédelmi szempontból veszélyes, ezért ez 2018. december 19-ig továbbra is tilos!

A fentieken kívül tájékoztatjuk a kedves turistákat és horgászokat arról is, hogy a Dunakiliti duzzasztómű területénél részlegesen megváltoztak a közlekedési lehetőségek. A duzzasztómű jobb partja és a Vezénylőépület között kerítéssel és kapukkal leválasztott területet alakítottak ki, melynek következtében a kerítéssel védett területet csak földúton lehet megkerülni!

Lásd: a mellékelt helyszínrajz >>

Jelenleg folyik a nicki duzzasztómű tömlős gát cseréje

2018.10.08.

2018. július vége óta folynak a munkálatok a "Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója" KEHOP-1.4.0-15-2015-00002 azonosítószámú projekt Nicki duzzasztómű projekteleménél.
Első beavatkozásként elkészült a létesítmény 2. és 3. nyílásának a víztelenítése. Ehhez a kivitelező, az MBH-HÍD Konzorcium (Strabag Zrt. és a Hídépítő Zrt.) a duzzasztómű felvízi oldalán 8,0 m ill. 6,0 m hosszúságú Larssen lemezeket vert le(ld. mellékelt fotók).
A víztelenített munkaterületen visszabontották a nyílásba korábban beépített két tömlős gátszerkezetet. Jelenleg folyik a munkaterület előkészítése az új típusú tömlős gát beépítéséhez. A tömlős szerkezet beépítése még az idei évben, várhatóan október utolsó és november első hetében megtörténik.



Nyitó rendezvényt tartottak Dunakilitin

2018.09.07.

2018. szeptember 6-án Dunakilitin került sor a 6 vízügyi igazgatóság 7 műtárgyát érintő projekt sajtónyilvános nyitó rendezvényére, az ugyancsak beavatkozást igénylő Duzzasztómű környezetében. Az eseményen Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója ismertette a beruházás létrejöttének okát, majd Bozóki László főépítésvezető is felszólalt az MBH-HÍD Konzorcium részéről. A projekt helyi és országos jelentőségére pedig Dr. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője hívta fel a figyelmet. A rendezvény hivatalos részét Németh József ÉDUVIZIG igazgató pohárköszöntője zárta. Az esemény után az érdeklődők megtekinthették a Duzzasztómű 2018. áprilisa óta tartó kivitelezésének aktuális állapotát.



A rendezvényről készült fotók a Galériában tekinthetők meg.

Sajtóközlemény >>




Vízszintváltozás várható a Kis-Rába – Hanság vízpótló rendszeren

2018.08.06.

Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Nicki Duzzasztóművet érintő kivitelezést 2018. július 31-én kezdte meg az MBH-HÍD Konzorcium, amelynek tagja a Strabag Építőipari Kft. és a Hídépítő Zrt.

Az 1932-ben épült Nicki duzzasztómű alapfeladata, hogy a Rába duzzasztásával a felvizéből kiágazó Kis-Rábába ökológiai célú gravitációs vízbevezetést tegyen lehetővé és biztosítsa a folyón az árvíz, a hordalék és a jég levezetését. A duzzasztómű három duzzasztónyílásába beépített vízfeltöltésű tömlős gát esetében a tömlők cseréje történik meg, emellett ezekhez a nyílásokhoz új rendszerű ideiglenes elzárási lehetőséget biztosító táblák is készülnek. A korszerű berendezés segítségével az eddig előforduló több napos duzzasztási üzemszünetek 2-3 órára csökkennek.

A munkálatok első fázisában – a felvonulási terület kiépítésén túl - a műtárgy tömlős elzárásainak cseréjéhez szükséges a felvízi munkaterület ideiglenes elhatárolása melynek keretében szádlemez sort építenek ki a száraz munkaterület biztosítása érdekében. Ennek kialakítása hatással lesz a duzzasztómű normál üzemrendjére, emiatt a kivitelezést követő 2 – 3 hét folyamán a Kis-Rába – Hanság vízpótló rendszerben csökkenni fog a vízmennyiség, de a rendszer minimális ökológiai vízigénye mindig biztosítva lesz. A munkaterület kialakítása után a Nicki duzzasztómű üzemszerűen működik tovább, a vízpótlás a normál üzemrendnek megfelelően folytatódik.






Felhívás a Kvassay Hajózsilipi rekonstrukció alatti időszakos hajózási zárlatról

2018.05.25.

Tájékoztatjuk a Tisztelt Érdeklődőket, hogy a „Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója” című kiemelt projekt részeként a Kvassay Hajózsilip felújítása hamarosan megkezdődik. A felújítás többek között a hajózsilip betonszerkezeteit, acélszerkezeteit, a mozgató berendezéseket, a járófelületeket, valamint a villamos- és irányítástechnikai berendezéseket érinti.

Tekintettel a Kvassay Hajózsilip kiemelten frekventált helyzetére, a vízi közlekedés kizárólag a feltétlenül szükséges időtartamig fog szünetelni. A zárlat időtartama alatt a Ráckevei (Soroksári)–Duna-ág és a Duna folyam közötti vízi kapcsolatot a Tassi hajózsilip biztosítja. A munkálatok jelentős része kizárólag a hajózsilip kamra víztelenített állapotában végezhető el, ezért a felújítás időtartama alatt kb. fél évig a vízi közlekedést szüneteltetni szükséges.

A hajózási zárlat kezdetének időpontja: 2018. június 25. (hétfő)
A vízi közlekedők számára a zárlat kezdete és vége Hajósoknak Szóló Hirdetményben, valamint a www.kdvvizig.hu weboldalon illetve jelen weboldalon lesz közzé téve.
Az esetlegesen okozott kényelmetlenségekért az érintettek szíves megértését kérjük.

Hajósoknak szóló hirdetmény a Kvassay Hajózsilip zárlatáról >>



Lakossági fórum

2018.03.01.

A Kvassay Hajózsilip Rekonstrukciója
Helyszín: Csepeli Munkásotthon, 1215 Budapest, Árpád utca 1.
Időpont: 2018.02.28

Meghívó >>